Törzsök Kata

kulturális antropológus, szociális munkás, dúla, nemzetközi baba-masszázs oktató, tánc -és mozgásterapeuta

Személyes bemutatkozó:

Nemzetközi Babamasszázs Oktató (CIMI) vagyok, a Nemzetközi Babamasszázs Egyesület (IAIM-UK) tagja, tánc- és mozgásterapeuta, kulturális antropológus, szociális munkás. Eddig a végzettségek. 1999 óta 10 éven át, tánc-és mozgásterápiás szülésfelkészítést („Pocak Tánc”), tartottunk (Pecsenka Nóra pszichológussal) pároknak, a budapesti Aktív Szülés Központban. Itt a hangsúly a testnyelven, annak megértésén, szavak nélküli kommunikáción volt/van, hogy a szülés alatti módosult tudatállapotban is megértsék egymást az együtt szülő párok. Ennek jelentősége óriási a szülés lefolyásában. Antropológusként a szülés körüli hagyományokat kutattam Nepálban és Indiában (1,5 év terepmunka), ahol is szintén az érintést találtam jelentős, támogató tényezőnek a szülés alatti és utáni időszak eseményeiben. Ezt követően az ELTE-PPK Affektív Pszichológiai Intézeti Központban Varga Katalin PhD-nál kezdtem doktori tanulmányaimat, a doktori disszertáció témája: szülés és érintés kapcsolata tradicionális kultúrákban. A babamasszázs oktató bizonyítványomat Londonban, Sylvie Hétu tréner szárnyai alatt szereztem meg.

Azért szeretem és csodálom az érintést, a táncterápiát és a babamasszázst, mert őszinte és egy olyan folyamatot támogat, amiben nem én vagyok fontos, az oktató, hanem a pár, illetve a szülő és gyermeke. Mert az ITT ÉS MOST illetve a FIGYELEM van a középpontban, amiben a leginkább hiszek. És akár a szülés misztikus helyzetét, akár a gyermeknevelést nézzük az első pillanattól kezdve, ezek bizony nagyon jól jönnek az eszköztárunkban. Szeretek párokkal dolgozni és imádom a gyerekeket, mert azt látom, hogy egy olyan világban élünk, ahol sem magunkra, sem egymásra nincs sok időnk, ezért jó, ha az az együtt töltött idő, minőségi együtt lét. Párommal, aki fotográfus sokat utaztunk a világban, saját gyermekünk még nincs.

… és az Érintőről:  A párokkal való munka keretében azt tapasztaltam, hogy a FIGYELEM sokszor egy nagyon nehéz valami a pároknak. Mert gyakorta a mindennapi életünk, másfelé terel bennünket. Nem feltétlenül tudunk JÓL figyelni egymásra. Csak aztán egy-egy kimondott fél szóból kiderül, a párunk mást gondol, érez, csak erre nem volt még helyzet, hogy ezeket a félre-értelmezéseket, másként gondolásokat kimondjuk, helyre tegyük. A szülés alatt a legnagyobb segítség az, ha azt tudjuk adni, amire szükség van, vagyis aki szül, ki tudja szolgálni a testét, aki jelen van és kísér, ő pedig ki tudja szolgálni azt, aki éppen szül. Ehhez pedig kell figyelem, őszinteség és elfogadása annak, ami van. Figyelem magunkra és a másikra, egyszerre. Kint és bent. Ennek az egyik csatornája az érintés. A bentről jövő információ a kezünkön, bőrünkön keresztül jut el a másik bőréhez, azáltal pedig bensőjéhez. Ezért működik. És van hatással minden belső szervünkre. Az Érintőben pont az a cél, hogy olyasmire gyakoroljunk a szülés előtt, mint amit a szülés után csinálunk a gyermekünkkel. Vagyis érintsük, öleljük, simogassuk, szeretve tápláljuk egymást szavak nélkül.